Pákozdi Sándor vagyok a Sági Solymász kennel tulajdonosa
Pannonhalma mellett, egy nagyon szép faluban, Győrságon lakom. Hogyan is kezdődött? Gyermek korom óta vonzódom az állatokhoz, a természethez. Mindig sok állatunk volt mivel vidéken családi házban lakom, és persze mindig volt kutyánk is (a környéken kidobott kutyákat mindig én fogadtam be és gondoztam).
Fiatal korom óta érdekel a vadászat. Mikor a határt jártam, mindig lenyűgözött, ha ragadozó madárral találkoztam. Megfogott, hogy ezek az állatok milyen bámulatos képességekkel rendelkeznek, vadásznak. Persze nekik az életük múlik rajta, hogy tudnak e zsákmányolni. Akkoriban még keveset lehetett hallani a solymászatról, de én elhatároztam hogy kijárom az útját hogy hogyan lehet ragadozó madárral hivatalosan vadászni. Mivel a solymászathoz is elengedhetetlen a vadászkutya, úgy gondoltam én is szeretnék egyet.
Volt egy régi ismerősöm aki vadászik és vizslákat tenyészt. Vásároltam is tőle egy rövid szőrű magyar vizslát. Ő Tordaszigeti Sipi a Sági Solymász kennel alapja aki a mai napig aktív solymászkutya. Sipit igazából csak solymászatra használtam, nagyon jó orrú kutya,és rendkívül stabilan állja a vadat. Mivel Sipi szuka, elhatároztam hogy legalább egyszer be fogom fedeztetni. Ajánlottak nekem egy nagyon jó vadászkutya hírében álló vizslát Szlovákiából.Ö volt Endo Zalaba.
Ebből a fedeztetésből született az A betűs alom Aga és Ancsa (Fruzsi). Az Ancsa nevű kis kutyát megtartottam magamnak,mert igen korán megmutatkoztak NAGYON jó képességei,lelkesedése a vadászattal kapcsolatban! Eredetileg őt is solymász kutyának szántam, de mivel a vizsgák a puskás vadászatra vannak igazítva, így puskás vadászatokra is eljártunk a megfelelő tapasztalat illetve rutin megszerzése érdekében.
Akkoriban sikerült a környékünkön alakult vadásztársaság tagjának lennem, ami nagyon jó feltételeket biztosított a számomra,mind területileg,mind a vadállomány szempontjából. Kacsákat is neveltünk a területünkön lévő halastavakon. Ancsa a kacsavadászatokon bámulatosan dolgozott,sokak örömére. Több vizslával foglalkozó ismerősöm is nagyon dicsérte Ancsát. Ezért elhatároztam hogy megpróbálom Ancsából a lehető legtöbbet kihozni. Elvittem először alapvizsgára, ahol kiválóan megfelelt. Ott is megjegyezte az egyik bíró „TUDOD HOGY NAGYON JÓ KUTYA VAN A KEZEDBEN!?”) Ancsával végig vadásztuk az egész idényt, nagyon jól teljesített. A tél végén úgy döntöttem hogy mivel ilyen jól sikerült utódok születtek ,így befedeztettem újra Sipit. Mivel az a kan kutya már sajnos nem volt meg, másikat kellett keresnünk. Ismét csallóközi vizslát választottam Tiszotai Cumi ( Betyár) személyében.
Ebből a fedeztetésből született Betyár, Bella, Bogi. Betyárral aktívan vadásznak és egyben a család igazi kedvence,gazdája akivel vadászni jár nagyon elégedett vele,mert a vadászatokon rengeteg sikert és örömöt szerez neki munkájával. Bogi a család középpontja, Bella szintén igazi kedvenc de vele még küllemi versenyekre is járnak egyre nagyobb sikerrel. Mivel Ancsa is nagyon bevált, ezért őt is befedeztettem Tiszotai Cumival.Ebből a fedeztetésből 10 kutya született 6 kan és 4 szuka./A C betűs alom/ Az alomból 3 kan és 1 szuka kutyus Németországa került, ezek közül 3-al aktívan vadásznak. Aki tőlem vásároltak kiskutyát, azokkal mindig tartom a kapcsolatot, és többségében a gazdikkal barátság kötődött. A C alomból egy kutyust Cilit egyik barátomnak ajándékoztam, aki később visszaadta nekem mert nem volt rá elég ideje. Cili nagyon jól dolgozó vadászkutya mind vízi mind mezei munka tekintetében is , amit vizsgaeredményei is alátámasztanak!! Közben Ancsával letettem az ÖTV – t és kisebb versenyekre is beneveztem, itthon és Ausztriában, ahol kiválóan szerepelt első díjban ,és dicséretet is kapott a bíróktól. Kutyáim tenyésztésben elsődleges szempont hogy munkában feleljenek meg legjobban, mivel vadászkutyáról beszélünk. Sokat járok munkakutyás rendezvényekre kutyáimmal, mert szerintem mindenhol lehet tanulni, és a kutyáknak is nagyon jó a gyakorlás. Kutyáimmal több SIKERES nagy vad megkeresésem is volt, ami szerintem fontos része a vadászat etikus mívelésének, hiszen a vadnak jár a végtisztesség ezért nem hagyhatjuk valahol csak úgy kimúlni nagy fájdalmak közepedte. Ezért a kutyáimmal folyamatosan gyakoroljuk az után keresési munkát! Arra törekszem hogy kutyáimból a lehető legtöbbet hozzam ki, hogy büszkék lehessünk Nemzeti Kincsünkre erre a csodálatos fajtára. Tehát így kezdődött , és alakult szenvedélyemmé a vizslázás, ami szerintem igazán jól csak szenvedéllyel, „megszállottan” lehet csinálni.